Ahogy a Fájlok, könyvtárak: alapok, hosszúság, karakterek, ajánlás írásban olvasható, a rendszer mindent fájlként kezel. A példaként említett fájl, könyvtár, eszköz, stb. listát nézzük meg részletesebben, milyen típusok léteznek:

Blokkeszköz

Blokk-típusú speciális fájl, amely olyan eszközre mutat, ami blokkokban értelmezi az adatokat (például: floppy, merevlemez, egyéb tároló eszközök, stb.). E speciális fájl segítségével egyszerű fájlkezelő programokkal is kezelni tudjuk ezeket a hardver eszközöket és a rajtuk tárolt adatokat. (Például: az első SCSI vagy SATA merevlemez teljes tartalmának felülírása véletlen karakterekkel: dd if=/dev/urandom of=/dev/sda)

Karaktereszköz

Karakter-típusú speciális fájl, amely olyan eszközre mutat, ami karakteresen értelmezi az adatokat (például: nyomtató, modem, konzol, PS/2 port, stb.). Itt is igaz az előbbi megállapítás, miszerint fájlként kezelve el tudjuk érni a hardver eszközöket. (Például, ha egy 44,1KHz, 16bit, stereo WAV fájlt küldünk a hangkártya eszközmeghajtójára, akkor megszólal a hang eredeti minőségében, ugyanis az ilyen hangnál nincs szükség egyéb átalakításokra.)

Socket

Processzek (folyamatok, programok) egymás közötti kommunikációjára használják. Sajnos nem terjedt el magyar megfelelője, de a működése alapján nevezhetnénk magyarul csatlakozó/foglalat/aljzat valamelyikének. Ha egy processz egy másik gép processzéhez szeretne kapcsolódik, akkor azt hálózati port(ok) használatával teheti meg, ha ugyanazon a számítógépen futó programmal kommunikál, akkor ahhoz már socket fájlt is használhat, amit csak a kapcsolódó processzek olvashatják és esetleg írhatják, hiába láthatja az összes.

Elnevezett csővezeték (Named piped)

Olyan átmeneti tároló “fájl”, ami FIFO (First In First Out = Először Be Először Ki) elven működik. Amely adat először megy be rajta, az is jön ki először a másik oldalán. A sorrend nem keveredhet meg a rajta “átfolyó” adathalmazban. Segítségével az egyik program kimenetét átirányíthatjuk egy másik program bemenetére. Ezáltal gyorsulhat a feladat végrehajtása, ugyanis nem kell az előbbi program egész kimenetét megvárni, fájlba írni, majd a feladat befejeztével a másik programot elindítani a fájlba mentett adatokkal, hanem ahogy küldi az első program az adatokat a csővezetékbe, úgy dolgozza fel a másik oldalon a másik program az adatokat, így egyszerre futnak.

(Szimbolikus) Hivatkozás

Hivatkozás készítésekor nem jön létre újra a fájl, csak egy mutatót helyezünk el az adott helyen, ami a célfájlra mutat, így egy fájlt több helyen is elérhetünk, miközben csak egyszer foglalja el a helyet. Kétféle linket különböztetünk meg. Egyik link a kemény (hard), a másik a szimbolikus (symbolic).

Szimbolikus link esetén a hivatkozás törlésekor az eredeti fájl megmarad érintetlenül. Az eredeti fájl törlésekor a hivatkozás(ok) szintén megmaradnak, de egy nem létező fájlra fognak mutatni.

Hard link használata esetén nem tudjuk megkülönböztetni az eredeti fájlt a rá mutató fájltól, teljesen egyenértékű vele, ezért a továbbiakban az eredeti fájlt is “hard link“-ként fogjuk említeni. Alapesetben, amikor létezik egy sima fájl, akkor is egy kemény kötés hivatkozik a háttértárolón elhelyezkedő adatra. Amikor egy újabb kemény kötést rendelünk hozzá, a fájlra vonatkozó kemény kötések száma eggyel megnövekszik. Amikor törlünk egy kemény kötést, akkor ez a szám csökken eggyel. Mivel nem tudjuk megkülönböztetni az eredeti kemény kötést az újabban létrehozottól, így olyan, mintha mindegyik könyvtárban létezne a fájl, amelyikben létrehoztuk a kemény kötést. Ezáltal csak akkor törlődik ténylegesen a fájl tartalma, ha az összes kemény kötést töröltük, azaz a számláló elérte a nullát.

Könyvtár

A számítógépen elhelyezett adatok rendezettebb tárolása érdekében hozták létre, tartalmazhatja az összes állománytípust.

Szabványos fájl

Minden más fájl, ami nem tartozik a többi csoportba, az szabványos fájl, ezért is jele a “–”.